Házvásárlás 1.: Olcsó olasz ingatlant tessék!

Bejegyezte: Orsi

Bizonyára furdal már sokatokat a kíváncsiság, hogy hogyan is jutott a birtokunkba végül az anversai ház. Most összeszedjük, hogy nálunk hogy zajlott az adásvétel folyamata. Tisztában vagyunk vele, hogy nincs két azonos szituáció, ezért lehetnek eltérések a folyamatban, de az alap metódus szerintünk nagy vonalakban megegyezik minden olasz ingatlan vásárlásánál.

Ott hagytuk abba a történetünket, hogy kaptunk a tulajdonosoktól (Fabiótól és Emanuelétől) egy csomó olyan információt, ami azt bizonyította, hogy ők a tulajdonosok, és megkezdték az ingatlan felújítását, rendelkeztek hozzá a szükséges engedélyekkel. Kaptunk egy építész által készített felmérési alaprajzot és metszeteket is a házról – igaz, nem túl nagy felbontásban. Volt még egy, a háziak által a ház belsejében készített videófelvételünk is. Ezeket március közepén küldték el nekünk emailben, egyben az eladási árat is meghatározták, ami a magyar ingatlanárakhoz képest nem volt sok. Hozzátették, hogy az adásvétel lebonyolításának teljes költsége (ingatlanközvetítő bevonása, tolmácsolás, közjegyző díja, illetékek) minket, vevőket fog terhelni – ez Olaszországban mindenhol így van.

Háznézőben 4.: Hazaút reményekkel

Bejegyezte: Orsi

Várt ránk egy hosszú út hazafelé, telve bizonytalansággal, de rengeteg jó élménnyel, szép reményekkel.

Reggel búcsút mondtunk a biogazdaságnak, a tulajdonos Nunzionak és családjának, valamint Orsinak és Tominak, akikkel előző este ismerkedtünk össze (lásd előző bejegyzésünket). Elindulás előtt még vásároltunk a gazdaság "kisboltjában" kétféle pecorino sajtot.

Tíz órakor találkoztunk Anversa főterén Sarával, az ingatlanossal, aki sajnos azzal fogadott bennünket, hogy nem sikerült találkozót megbeszélnie az általa számunkra ígért ingatlan tulajdonosával. Ajánlotta viszont a videómegosztó csatornáját, ahová épp aznap készült föltenni az ingatlanról készült videót. Elmondtuk neki, hogy mi is kiszemeltünk egy másik eladó ingatlant, és rákérdeztünk nála, hogy felhívná-e a kapura kitűzött telefonszámot. Készségesen felhívta, de nem vették fel a telefont. Utána még bementünk a bárba, hogy az ott dolgozó helyiektől is megkérdezze, ismerik-e annak a háznak a tulajdonosát. Valami rémlett nekik, de sajnos nem tudtak segíteni, a tulaj nem odavalósi, mondták. Így nem tudtuk meg, hogy mekkora a ház, és mennyiért adják.

Háznézőben 3.: Kirándulás Castrovalvára

Bejegyezte: Orsi

Biztosan előfordult már veletek is, hogy megálltatok egy helyen, és úgy éreztétek, megérkeztetek. Valami megmagyarázhatatlan, leírhatatlan, varázslatos érzés kerít ilyenkor a hatalmába, és visszacsábít. Velünk ez történt a mai nap.

Borongósan indult a reggel március elsején, szemerkélő esővel. Mi azonban nem azért jöttünk, hogy a szobánkban üldögéljünk, hanem hogy körülnézzünk, eladó házakat keresve. A biogazdaság éttermében olasz reggelit fogyasztottunk svédasztalról. De nem ám csak az olaszoknál szokásos kávé-cornetto kombóval "szúrták ki a szemünket", hanem volt ott minden, mi szemnek s szájnak ingere! A sajtok, a joghurt, a vaj mind a biogazdaságból származtak (a díjnyertes friss ricottájuk mennyei volt!), a péksüteményeket, kekszeket, a sonkákat, szalámikat, a mézet is a környékből szerezték be. Frissen préselt almalé és gabonapehely egészítette ki a választékot. És természetesen volt kávé és cappuccino is, amit ott helyben, külön a számunkra főztek.

A finom és bőséges étkektől eltelve "legurultunk" a falu főterére, ahol megtöltöttük kulacsainkat a csobogóból. A főtéren már zajlott az élet, itt van ugyanis a falu két vendéglátó egysége (alias bar), néhány lépcsősorral föntebb pedig a Municipio, a helyi közigazgatási hivatal (önkormányzat) épülete, amely egyben közösségi tér is. A főtérről az információs táblákkal kijelölt, Anversa helytörténetét bemutató sétaúton indultunk el. A girbegurba, lépcsős, kockaköves utcácskák mind rendezettek, tiszták, a házak homlokzatai többnyire halványsárgára vakoltak, néhol az eredeti kőfalakat is láttatva. A főutcán, a Corso Raynaldo D'Anversa-n belebotlottunk egy pékségbe, a Panificio Anversa pici üzletébe, ami közvetlenül a sütödéből nyílik. Vettünk is rögvest a díjnyertes pizza rossa-ból, az olívaolajjal készült, paradicsomszószos pizzakenyérből, és egy omlós, csepp formájú, csokis-kandírozott narancsos kekszből is — bebiztosítva magunkat az egész napos kirándulásra.